Történelmi Szemle, 2011/2.
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének értesítője a Történelmi Szemle című folyóirat. A 2011.évi 2.szám tartalmából:
Gyáni Gábor: Történelmi esemény és struktúra című tanulmányában azt a kérdést boncolgatja: a történésznek a történelmi eseménnyel vagy a struktúrával kell-e foglalkoznia? A Bastille ostromának és 1848.március 15-ének példáján mutatja be a két ábrázolásmód közötti különbséget.
Jakó Klára tanulmánya 17.század végi és 18.század eleji havaslaföldi és moldvai források Magyarország-ábrázolását elemzi.
Prepuk Anikó: Egy szociális törvény a rendeletalkotás útvesztőiben: a vasárnapi munkaszünet Magyarországon című írása a 19.századi kapitalizmus összefüggéseibe helyezi a heti pihenőnap kérdését.
Püski Levente: Szakemberből politikus- Hóman Bálint című írása szerint az 1935.évi választási kampányban fordult át Hóman Bálint szakemberből politikussá.
Stefano Bottoni a magyar és a román belügy illetve titkosszolgálat együttműködését tárgyalja az 1945-1982 közé eső időszakban.
Gyáni Gábor: Történelmi esemény és struktúra című tanulmányában azt a kérdést boncolgatja: a történésznek a történelmi eseménnyel vagy a struktúrával kell-e foglalkoznia? A Bastille ostromának és 1848.március 15-ének példáján mutatja be a két ábrázolásmód közötti különbséget.
Jakó Klára tanulmánya 17.század végi és 18.század eleji havaslaföldi és moldvai források Magyarország-ábrázolását elemzi.
Prepuk Anikó: Egy szociális törvény a rendeletalkotás útvesztőiben: a vasárnapi munkaszünet Magyarországon című írása a 19.századi kapitalizmus összefüggéseibe helyezi a heti pihenőnap kérdését.
Püski Levente: Szakemberből politikus- Hóman Bálint című írása szerint az 1935.évi választási kampányban fordult át Hóman Bálint szakemberből politikussá.
Stefano Bottoni a magyar és a román belügy illetve titkosszolgálat együttműködését tárgyalja az 1945-1982 közé eső időszakban.
