...ajánlok

Akik most fennhangon féltenek mindent, azok tettek tönkre mindent. Legfőképpen a hiteket és a reményeket. Akik most farkast kiáltanak, mind-mind a nyomorúságok demokráciáját szeretik. De azt szeretik. Kiszolgáltatottság legyen alant, segély, s a porba sújtottságból táplálkozó alázat és hála. Tenyérből evés. Irigység és gyűlölet. Ezt értik, ezt szeretik, ehhez tudnak viszonyulni, ezt tudják kezelni. S ha valaki az uzsorásoknak támad, mindjárt elkezdik szítani a viszályt.

Ha valaki a nép helyett az uzsorásokat akarja nyúzni, azok mindjárt az elveszett szabadságot siratják, s a nép…

Nem tudom, mit tesz a nép.

Talán átlát végre a szitán. Talán nem lehet többé becsapni. Talán tudja, ha visszajönnének az uzsorások, eltöröltetne a válságadó, maradna a végkielégítésnek csúfolt szabad rablás, visszajönne a gumibot és a vízágyú, a kordonok, megnyílnának a börtönök a „haveri kutyák” előtt, és felvennénk sok-sok hitelt megint.

Az ükunokáink vérére innánk…

És susogná a nádas, ez a szép szabadság.

Nem tudom, mit akar a nép.

S hogy elhiszi-e: ha már combunk húsából kell vágnunk, hát ne Shylockot etessük, hanem inkább a griffmadarunkat, akinek hátán felszállhatunk az égig érő fa tetejére.

Ezerszer inkább!

forrás: MH, részlet Bayer Zsolt írásából