Ballai László: A szabadság mítosza
Jómagam anno a Závodszky-tankönyvből tanultam az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét, melynél akadnak ugyan rosszabb tankönyvek ( értem ezalatt az ötvenes évek tankönyveit), ám ennyire aljas egy sem. Nemzeti múltunk legdicsőbb fejezetét, a szabadságharcot,
a tisztelt posztkommunista szerző átváltoztatta egyfajta adattárrá, lexikális micsodává, történelmi telefonkönyvvé. A katonai eseményekről semmit, de semmit nem tudtunk. Nem akarta a diákokat holmi csatákkal untatni...
Ballai László: A szabadság mítosza című könyve így aztán nemcsak történelmi regény, hanem hiánypótló dokumentum is: remek tankönyv érdeklődő középiskolások és egyetemisták számára. No, meg tanároknak.
Mert én például végzett és gyakorlott történelemtanárként sem tudnám pontosan és életszerűen elmesélni, hogyan is zajlott az isaszegi csata. Azt sem tudnám megindokolni, miért lövette a gazember Hentzi Pestet. Annak elemzésére pedig végképp nem vállalkoznék, hogy a szabadságharc utolsó napjaiban miért kellett a harcoló seregeket a Temesvár-Arad térségbe összevonni. Az öreg pipogya Dembinski már Világosra készült?
Ballai László tehát hiánypótló művet írt, egy dicőség történetét, ahol még a vértanúság is eszményül, győzelemmel felérő cselekedetnek számít. Az persze csak hab a tortán, hogy a magyar történelmet alulnézetből, egy honvédnek állt fiatal lány históriáján keresztül ismerhetjük meg. Egy lány lelkén és testén keresztül, aki az elbukott bécsi forradalom után csatlakozott a magyarokhoz.
De kit érdekel ez, mikor sorozatban győznek a honvédeink?
Ballai László: A szabadság mítosza című könyve így aztán nemcsak történelmi regény, hanem hiánypótló dokumentum is: remek tankönyv érdeklődő középiskolások és egyetemisták számára. No, meg tanároknak.
Mert én például végzett és gyakorlott történelemtanárként sem tudnám pontosan és életszerűen elmesélni, hogyan is zajlott az isaszegi csata. Azt sem tudnám megindokolni, miért lövette a gazember Hentzi Pestet. Annak elemzésére pedig végképp nem vállalkoznék, hogy a szabadságharc utolsó napjaiban miért kellett a harcoló seregeket a Temesvár-Arad térségbe összevonni. Az öreg pipogya Dembinski már Világosra készült?
Ballai László tehát hiánypótló művet írt, egy dicőség történetét, ahol még a vértanúság is eszményül, győzelemmel felérő cselekedetnek számít. Az persze csak hab a tortán, hogy a magyar történelmet alulnézetből, egy honvédnek állt fiatal lány históriáján keresztül ismerhetjük meg. Egy lány lelkén és testén keresztül, aki az elbukott bécsi forradalom után csatlakozott a magyarokhoz.
De kit érdekel ez, mikor sorozatban győznek a honvédeink?
