Flann O'Brien: A harmadik rendőr
Az abszurd irodalmi megjelenését az irodalomtörténetírás a hatvanas évekre teszi. Ha ez így van, akkor az ír Flann O' Brien úttörő, mert Ő már az 1930-as években olyan könyveket írt, melyeket Mrozek vagy Beckett is megirigyelhetne. A harmadik rendőr regény,
de olyan regény, melyet a magyar Olvasó csak ritkán olvashat.
Egy derék fiatalember összebarátkozik egy kétes hírű másik fiatalemberrel, aki korábban jószágigazgató volt a család birtokán. A beosztottból főnök lesz, s a meglehetősen érdekes jellemű ficsúr teljesen befolyása alá vonja a jó iskolából kikerülő úrifiút. Aztán megtörténik a katasztrófa: gyilkosságot követnek el, megölik a környék zsugori vénemberét. A főhős azt kapja büntetésül, hogy zarándokoljon el egy furcsa helyre, ahol három rendőr fogja várni őt.
Különös világba csöppenünk ekkor. A rendőrök központri gondolata a bicili, olyannyira, hogy már az ember is egy bicikli. A bicikliség az ember lényege, az ember embersége. Az örökkévalóságba is csak úgy juthatsz el, ha bicikliségedet leveted, mert az elektromos lift nem képes az ember súlyátm eg bicikli súlyát is cipelni. A világ pedig leírható számokkal, mindenféle ravaszdi adatokkal, az őrmester mindig beolvassa a számokat, s nagyon rémítő, ha ezek az értékek túl magasak.
Ráadásul, mivel krimiről van szó, valahogy le kellene leplezni a tettest. De van-e tettes? S miért gyilkolják meg újras azt, akit egyszer már meggyilkoltak?
O'Brien legfontosabb stílusjegye a szimbolzmius. Ha megértjük a több jelentésréteggel bíró szimbólumokat, akkor sem értjük meg a regényt. Mert mindig visszatérünk a biciklihez. A tricikli még megengedett.
Egy derék fiatalember összebarátkozik egy kétes hírű másik fiatalemberrel, aki korábban jószágigazgató volt a család birtokán. A beosztottból főnök lesz, s a meglehetősen érdekes jellemű ficsúr teljesen befolyása alá vonja a jó iskolából kikerülő úrifiút. Aztán megtörténik a katasztrófa: gyilkosságot követnek el, megölik a környék zsugori vénemberét. A főhős azt kapja büntetésül, hogy zarándokoljon el egy furcsa helyre, ahol három rendőr fogja várni őt.
Különös világba csöppenünk ekkor. A rendőrök központri gondolata a bicili, olyannyira, hogy már az ember is egy bicikli. A bicikliség az ember lényege, az ember embersége. Az örökkévalóságba is csak úgy juthatsz el, ha bicikliségedet leveted, mert az elektromos lift nem képes az ember súlyátm eg bicikli súlyát is cipelni. A világ pedig leírható számokkal, mindenféle ravaszdi adatokkal, az őrmester mindig beolvassa a számokat, s nagyon rémítő, ha ezek az értékek túl magasak.
Ráadásul, mivel krimiről van szó, valahogy le kellene leplezni a tettest. De van-e tettes? S miért gyilkolják meg újras azt, akit egyszer már meggyilkoltak?
O'Brien legfontosabb stílusjegye a szimbolzmius. Ha megértjük a több jelentésréteggel bíró szimbólumokat, akkor sem értjük meg a regényt. Mert mindig visszatérünk a biciklihez. A tricikli még megengedett.
