Tőkés Rudolf: A kialkudott forradalom
Tőkés Rudolf könyvében nemcsak az 1989-es rendszerváltás, hanem az azt megelőző Kádár-korszak részletes elemzését is olvashatjuk. A kialkudott forradalom 1995-ben jelent meg véleményem szerint azóta sem elemzte senki a kádár-korszakot ennyire átfogóan, precízen és elfogulatlanul.
A hetvenes évektől ( Szerző az 1972-1980. közé eső időszakot tekinti fontos alperiódusnak) kialakult, és a magyar társadalomban elterjedtté vált Kádárnak, a "jó királynak", a mítosza. Kádár jól értett a politikai píárhoz, ám- mint arra Tőkés Rudolf többször is rámutat- emögött a rokonszenves, "olyan, mintha közülünk való lenne"-maszk mögött egy intrikus húzódott meg. Nem is alakulhatott ez másképp: ahhoz, hogy egy, szovjatek által hatalomra segített magyar politikus több, mint három évtizeden át talpon maradhasson olyan emberek, erkölcsi roncsok között, mint Apró Antal, Biszku Béla, Révai József, Komócsin Zoltán, kellett bizony ravaszság, nem is kevés. De Szerzőnk- bár hangsúlyozza Kádár János kiemelkedő szerepét- nem áll meg a portrénál, nem azonosítja a rendszer egészét annak vezetőjével. Találhatunk a könyvben táblázatokat a pártelit iskolai végzettségéről ( mai szemmel nézve elkeserítő és érthetetlen, mennyire iskolázatlan volt ez a társaság), és részletesen megismerhetjük olyan, rettegve áhított testületek működését, mint az MSZMP KB, vagy a PB. Szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a KB tagjai nem sokkal többet tudtak a politikáról, mint az átlagos párttag. Az igazi hatalom a Politikai Bizottság kezében volt. A testületeken belül elkeeserítő hatalmi harc dúlt, például a hatvanas években a csehszlovák ügy, illetve a gazdasági reformok kapcsán. Szerzőnk a Kádár-rendszer legfontosabb alkotásának tartja az Új Gazdasági Mechanzmust, mely növelte a teljesítmény súlyát a gazdasági életben, miközben a párt keményvonalasai nem voltak meggyőződve ennek helyességéről. Kádár 1987.ben azt mondta, hogy a gazdasági racionalitás ellentétes a szocializmussal.
Ahogy változott a világpolitikai helyzet ( Szovjetunió, Gorbacsov, glasznoszty, peresztrojka), úgy lett aktuálissá az utódlás kérdése. A könyvben olvashatunk a különböző csoportokról, párton belüli és azon kívüli politizálási lehetőségeket kereső irányzatokról. Reformszocialisták és pragmatikusok, népiesek és pesti liberálisok keresték a kibontakozás útját, s ez az útkeresés vezetett el az 1990-es rendszerváltáshoz.
Tőkés Rudolf könyvét minden, az 1945 utáni történelem iránt érdeklődő tanárnak, egyetemistának, kutatónak ajánlhatjuk. Nyelvezete nem mindig könnyű, dehát nem kezdhetünk mindig mindent az ábécénél.
A hetvenes évektől ( Szerző az 1972-1980. közé eső időszakot tekinti fontos alperiódusnak) kialakult, és a magyar társadalomban elterjedtté vált Kádárnak, a "jó királynak", a mítosza. Kádár jól értett a politikai píárhoz, ám- mint arra Tőkés Rudolf többször is rámutat- emögött a rokonszenves, "olyan, mintha közülünk való lenne"-maszk mögött egy intrikus húzódott meg. Nem is alakulhatott ez másképp: ahhoz, hogy egy, szovjatek által hatalomra segített magyar politikus több, mint három évtizeden át talpon maradhasson olyan emberek, erkölcsi roncsok között, mint Apró Antal, Biszku Béla, Révai József, Komócsin Zoltán, kellett bizony ravaszság, nem is kevés. De Szerzőnk- bár hangsúlyozza Kádár János kiemelkedő szerepét- nem áll meg a portrénál, nem azonosítja a rendszer egészét annak vezetőjével. Találhatunk a könyvben táblázatokat a pártelit iskolai végzettségéről ( mai szemmel nézve elkeserítő és érthetetlen, mennyire iskolázatlan volt ez a társaság), és részletesen megismerhetjük olyan, rettegve áhított testületek működését, mint az MSZMP KB, vagy a PB. Szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a KB tagjai nem sokkal többet tudtak a politikáról, mint az átlagos párttag. Az igazi hatalom a Politikai Bizottság kezében volt. A testületeken belül elkeeserítő hatalmi harc dúlt, például a hatvanas években a csehszlovák ügy, illetve a gazdasági reformok kapcsán. Szerzőnk a Kádár-rendszer legfontosabb alkotásának tartja az Új Gazdasági Mechanzmust, mely növelte a teljesítmény súlyát a gazdasági életben, miközben a párt keményvonalasai nem voltak meggyőződve ennek helyességéről. Kádár 1987.ben azt mondta, hogy a gazdasági racionalitás ellentétes a szocializmussal.
Ahogy változott a világpolitikai helyzet ( Szovjetunió, Gorbacsov, glasznoszty, peresztrojka), úgy lett aktuálissá az utódlás kérdése. A könyvben olvashatunk a különböző csoportokról, párton belüli és azon kívüli politizálási lehetőségeket kereső irányzatokról. Reformszocialisták és pragmatikusok, népiesek és pesti liberálisok keresték a kibontakozás útját, s ez az útkeresés vezetett el az 1990-es rendszerváltáshoz.
Tőkés Rudolf könyvét minden, az 1945 utáni történelem iránt érdeklődő tanárnak, egyetemistának, kutatónak ajánlhatjuk. Nyelvezete nem mindig könnyű, dehát nem kezdhetünk mindig mindent az ábécénél.
Regények, novellák, tudományos- és antik könyvek széles választéka weboldalunk
Eladó könyvek
témájában. Hirdetők által értékesíteni kívánt könyveket, folyóiratokat és egyéb művészeti értékeket találhat, illetve könnyen és gyorsan közzé teheti a saját eladni kívánt könyveit is. Oldalunkkal segíteni próbáljuk azokat, akik a megunt avagy eladásra szánt könyveikre vevőt keresnek, és azokat is, akik egy-egy jólsikerült alkotást próbálnak az Interneten keresztül megszerezni.
Eladó könyvek
témájában. Hirdetők által értékesíteni kívánt könyveket, folyóiratokat és egyéb művészeti értékeket találhat, illetve könnyen és gyorsan közzé teheti a saját eladni kívánt könyveit is. Oldalunkkal segíteni próbáljuk azokat, akik a megunt avagy eladásra szánt könyveikre vevőt keresnek, és azokat is, akik egy-egy jólsikerült alkotást próbálnak az Interneten keresztül megszerezni.
