...ajánlok

Elképesztő feladatra vállalkozott Niall Ferguson brit történész: Civilizáció című könyvében arra keresett magyarázatot, hogy miért emelkedett ki a Nyugat a világ többi civilizációja közül, minek köszönhető, hogy évszázadokon keresztül Európa uralta a világ többi részét. Miért rekedt meg a fejlődésben a Ming-kori Kína, miért nem fejlődtek a dúsgazdag latin-amerikai civilizációk? Ferguson hat olyan tényezőt sorol fel, mely kiemelte Nyugat-Európát a világtörténelem sodrából, és vezető szerepet biztosított neki: verseny, tudomány, törvénykezés, orvostudomány, fogyasztói társadalom, munkamorál. Az egyes fejezetekben aztán részletesen elemzi ezeket a tényezőket, időben-térben széles spektrumon mozogva.
Az kétségtelen, hogy a gazdasági élet már jóval a kapitalizmust megelőzően versenyszellemű volt nyugaton. Gondoljunk csak olyan példákra, mint a kelet-európai szarvasmarha megjelenése a nyugati vásárokon, vagy éppen a tokaji bor mindent elsöprő betörése az európai piacokra. ( csak megjegyzem: Ferguson nagyon is Nyugatra koncentrál, s nem említi meg azt a fontos tényezőt, hogy a német és francia területek élelmiszerellátását Kelet-Közép-Európa biztosította, ezáltal lehetővé vált, hogy a tengeri kikötőkkel rendelkező térség iparoskodhasson és kereskedhessen). De amúgy igaza van a Szerzőnek abban, hogy a kapitalisztikus versenyszellem fontos szerepet játszott a Nyugat felemelkedésében. Rendkívül rokonszenves, hogy Szerző nagy figyelmet szentel a szellemi tényezőknek. A tudomány más civilizációkban is létezett, inkább a hozzáférésben volt különbség. Kínában és az arab világban kevesek kiváltsága volt, Európában az idő múlásával egyre többen fértek hozzá. Az orvostudomány áldásos és átkos hatásait Gandhi megnyilatkozásain keresztül elemzi. A munkamorálról szóló fejezetben a pedig ez európai protestantizmus klucsfontosságú szerepét emeli ki.
Nagyon imponáló Ferguson általános műveltsége, humán és reál táékozottsága. A mai szaktudományos- professzionalizációs korban jó tudni, hogy akadnak még igazi tudósok. Ami a legjobban meglepett: annak ellenére, hogy tele van a mű forrásidézetekkel, adatokkal, mégis könnyen olvasható, a tények nem nyomják agyon a lényeget. Mert érdekes tényeket kap kézhez az Olvasó, mindehhez pedig egy interdiszciplináris, mégis egyéni szemléletet.
Ferguson könyve a 2011.év magyar könyvkiadásának egyik legnagyszerűbb eseménye. Ám a Civilizáció nem alkalmi, néhány évig funkcionáló mű. Fogják ezt még olvasni sokáig, diákok, tanárok, minden történelem iránt érdeklődő.
Egy apró megjegyzés: nem gondolom, hogy elmélet és gyakorlat találkozásának legnagyszerűbb példája a jeruzsálemi rendőrörs megfigyelőrendszere....