Kertész Imre: Gályanapló
Kertész Imre remek prózai művét azoknak ajánljuk, akik kedvelik a magas színvonalú, esszéisztikus elemekből álló kortárs irodalmat. A Gályanapló metaforikus cím: jelzi az Olvasónak, mire is számíthat. Írói napló ez, de nem tisztán kronologikus sorrendben felépített, a hétköznapiságot
megjelenítő történet-halmaz, hanem egy szellem anatómiája. Reflexiók a világ szellemi jelenségeire, olvasmányélményekre, zenei élményekre, az élet apró-cseprő dolgaira, s persze a regények ( Sorstalanság, Kaddis) alkotói folyamataira. A filozófia iránt érdeklődők találkozhatnak Nietzsche, Schopenhauer, Camus, Sartre, Kirkegaard szövegeivel. Kertész Imre az ember ontológiai magányát próbálja általuk feldolgozni. A történelemmel való viszony ambivalens: a Szerző nem kifejezetten kedveli a hagyományos, pozitivsta szellemű történettudományt, ugyanakkor- a bölcslset magasából aláereszkedve- nagyon is megszívlelendő gondolatokat fogalmaz meg a huszadik századi világtörténelemről, a totalitásról, nácizmusról és kommunizmusról. Szintén sokat tárgyalt probléma a könyvben a zsidóság-magyarság kettős identitás. Kertész ezt meglehetősen röviden intézi el: az ember úgyis elvesztette kapcsolatát Istennel, s ezt nem lehet ellensúlyozni azzal, hogy valamely nemzet közösségének tagja lesz.
A Gályanapló olyan könyv, melyet nem egyszerre kell elolvasni, hanem apránként, eltöprengve a sok esetben aforisztikusan megfogalmazott gondolatokon.
A Gályanapló olyan könyv, melyet nem egyszerre kell elolvasni, hanem apránként, eltöprengve a sok esetben aforisztikusan megfogalmazott gondolatokon.
