Vas Zoltán: Betiltott könyvem
Vas Zoltán neve összeforrt az 1945 utáni magyar történelemmel. Vas moszkivota volt, SZKP-tagságára büszke, a feltett szándéka volt, hogy Magyarország gazdaságát helyreállítja. Nem számolt azzal, hogy épp példaképei, a szovjet elvtársak
akadályozzák majd ebben. Az ötvenes években Vas Zoltán szmebefprdult a Rákosi -klikkel, 1956-ot pedig népfelkelsének minősítete. Ezért a Kádár- korszakban "kikerült a pikszisből", minimális nyugdíjából éldegélt, ahogy tudott.
A Betiltott könyvem egy önéletrajzi trilógia harmadik kötete. A kézirat sora külön regény. Mihelyst a hatalom, értve ezalatt a belügyet, hírt kapott róla, hogy Vas problémás könyvet ír, égre-földre kereste a kéziratot, de nem találta. Digdosni kellett. Csak a rendszerváltás tette lehetővé a megjelenést.
Vas Zoltán kezdettől fogva kritikus a Rákosi- Gerő- Farkas- Révai négyesfogat uralmával szemben. Életidegen kísérletnek tartja, olyan zsákutcának, melynek csak nagyon rossz vége lehet. Gerő Ernő mint arrogáns, hiú figura jelenik meg a könyvben. Vas mindig is egy emberközpontúbb gazdaságpolitikát szeretett volna megvalósítani, míg a négyesfogat tagjai egy elméletet igyekeztek átültetni a gyakorlatba.
A sorozatos ellenszegülések szerencsére nem jártak büntetőjogi retorziókkal. Rákosiék tudták: szükségük van Vas Zoltánra. Száműzték őt Komlóra, irányítsa az ottani bányakomplexumot. Az emlékirat tanulsága szerint Vas rendjíkvül népszerűvé vált Komlón.
Nagy Imre 1953-as miniszterelnöksége fordulatot jelentett Vas Zoltán politikai karrierjében. Nagy Imre mindig is nagyra tartotta Vast, jelentős gzdságpolitikai feladatokat bízott rá.
A könyv legérdekesebb, s a Kádár-rezsim számára leginkább neuralgikus pontja 1956 megítélése volt. Szerzőnk már Pozsgai előtt jóval kijelentette, hogy 1956- ban népfeleklés volt Magyarországon ,nem pedig ellenforradalom. Ezért is kereste annyira a belügy a kéziratot. Nem akarták, hogy ez a vélemény Nyugaton napvilágot lásson. Mert igencsak örült volna a magyar emigráció, ha már egy magyar kommunista politikus is azt állítja, hogy a hivatalos propaganda hazudik.
Vas Zoltán könyve igaz, őszinte történelmi mű, nélkülözhetetlen olvasmány a huszadik századi történelem iránt érdeklődők számára.
Szabad Tér Kiadó, 1990.
A Betiltott könyvem egy önéletrajzi trilógia harmadik kötete. A kézirat sora külön regény. Mihelyst a hatalom, értve ezalatt a belügyet, hírt kapott róla, hogy Vas problémás könyvet ír, égre-földre kereste a kéziratot, de nem találta. Digdosni kellett. Csak a rendszerváltás tette lehetővé a megjelenést.
Vas Zoltán kezdettől fogva kritikus a Rákosi- Gerő- Farkas- Révai négyesfogat uralmával szemben. Életidegen kísérletnek tartja, olyan zsákutcának, melynek csak nagyon rossz vége lehet. Gerő Ernő mint arrogáns, hiú figura jelenik meg a könyvben. Vas mindig is egy emberközpontúbb gazdaságpolitikát szeretett volna megvalósítani, míg a négyesfogat tagjai egy elméletet igyekeztek átültetni a gyakorlatba.
A sorozatos ellenszegülések szerencsére nem jártak büntetőjogi retorziókkal. Rákosiék tudták: szükségük van Vas Zoltánra. Száműzték őt Komlóra, irányítsa az ottani bányakomplexumot. Az emlékirat tanulsága szerint Vas rendjíkvül népszerűvé vált Komlón.
Nagy Imre 1953-as miniszterelnöksége fordulatot jelentett Vas Zoltán politikai karrierjében. Nagy Imre mindig is nagyra tartotta Vast, jelentős gzdságpolitikai feladatokat bízott rá.
A könyv legérdekesebb, s a Kádár-rezsim számára leginkább neuralgikus pontja 1956 megítélése volt. Szerzőnk már Pozsgai előtt jóval kijelentette, hogy 1956- ban népfeleklés volt Magyarországon ,nem pedig ellenforradalom. Ezért is kereste annyira a belügy a kéziratot. Nem akarták, hogy ez a vélemény Nyugaton napvilágot lásson. Mert igencsak örült volna a magyar emigráció, ha már egy magyar kommunista politikus is azt állítja, hogy a hivatalos propaganda hazudik.
Vas Zoltán könyve igaz, őszinte történelmi mű, nélkülözhetetlen olvasmány a huszadik századi történelem iránt érdeklődők számára.
Szabad Tér Kiadó, 1990.
