A piski győzelem, 1849.
1848.decemberére mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy Erdély megtartása kulcskérdés a magyar kormány és a magyar nép számára. Ha ugyanis a jelentős létszámfölényben lévő, ráadásul az erdélyi szászok hallgatólagos belső támogatását élvező császári-cári sereg elfoglalja a főbb városokat, akkor könnyen kialakíthat olyan hadműveleti bázist, mellyel egész Magyarországot sakkban tarthatja. Nem véletlen, hogy a politikai vezetés Bem
tábornokot, az 1831.évi lengyel felkelés hősét küldte Erdélybe.
Bem rendkívül népszerű lett, s a kezdetben kétekedő polgárságot is meggyőzte, mikor 1848.karácsonyára felszabadította Erdély egyik legfontosabb városát, Kolozsvárt. Csakhogy ezután az osztrákok új stratégiához folyamodtak. Egyfajta cikk-cakk vonalban, elterelő hadműveletek alkalmazásával megpróbálták szétmorzsolni a magyar haderőt. Túlerőben voltak, ám Bemnek sikerült legalább részben feltölteni a létszámot: a túlnyomórészt kolozsvári diákokból álló 11.zászlóalj felállítása, valamint a székelyek folyamatos csatlakozása ( a tárgyilagosság kedvéért jegyezzük meg: Bem kezdetben nem bízott a székelyekben, ám később megbánta bizalmatlanságát) csökkentette az elenség létszámbeli fölényét.
Puchner és Urban tábornokok legfontosabb célja volt elsőként egyesíteni seregeiket, majd kijutni a Királyhábgón túlra, csatlakozni a Windisch-Graetz vezette osztrák főerőkhöz. Ám Kolozsvár magyar kézre jutása megakadálíozta őket ebben. Mostmár mindkét császári tábornok csakis magára számíthatott.
Urbant Bem seregei viszonylag kis veszteséggel legyőzték, ám a rutinos Puchner már nehezebb falat volt. A Hunyad vármegyei Piski alatt senki nem számított csatára- Bem Józsefet kivéve. Ő meglátta az eséélyt: ha ennél a viszonlyag félreeső falunál verik meg az ellenséget, akkor az osztrák sereg szétszóródik. Hihetetlenül rossz időjárási viszonyok között, 1849.február 9-én, hajnali 6 óra előtt kezdődött az ütközet, melynek során a honvédek gyakorlatilag leszorították a császáriakat a Sztrigy folyó hídjáról. Azok visszavonultak a falu mögötti dombokra. Csakhogy közbeszólt a szabadságharc állandó problémája: az anyaghiány. Az üldöző magyaroknak nem volt elég lőszerük. Ezt látva, osztrák ellentámadás kezdődött. Ám a tartalék seregtest ezt vsszaverte, s Puchner hadai menekülésre kényszerültek.
A magyar győzelemmel végződő piski csata legfőbb stratégiai nyeresége az volt, hogy megakadályozta a császáriakat abban, hogy a Királyhágón inneni seregrészeket egyesítsék a Királyhágón túli hadakkal.
Bem rendkívül népszerű lett, s a kezdetben kétekedő polgárságot is meggyőzte, mikor 1848.karácsonyára felszabadította Erdély egyik legfontosabb városát, Kolozsvárt. Csakhogy ezután az osztrákok új stratégiához folyamodtak. Egyfajta cikk-cakk vonalban, elterelő hadműveletek alkalmazásával megpróbálták szétmorzsolni a magyar haderőt. Túlerőben voltak, ám Bemnek sikerült legalább részben feltölteni a létszámot: a túlnyomórészt kolozsvári diákokból álló 11.zászlóalj felállítása, valamint a székelyek folyamatos csatlakozása ( a tárgyilagosság kedvéért jegyezzük meg: Bem kezdetben nem bízott a székelyekben, ám később megbánta bizalmatlanságát) csökkentette az elenség létszámbeli fölényét.
Puchner és Urban tábornokok legfontosabb célja volt elsőként egyesíteni seregeiket, majd kijutni a Királyhábgón túlra, csatlakozni a Windisch-Graetz vezette osztrák főerőkhöz. Ám Kolozsvár magyar kézre jutása megakadálíozta őket ebben. Mostmár mindkét császári tábornok csakis magára számíthatott.
Urbant Bem seregei viszonylag kis veszteséggel legyőzték, ám a rutinos Puchner már nehezebb falat volt. A Hunyad vármegyei Piski alatt senki nem számított csatára- Bem Józsefet kivéve. Ő meglátta az eséélyt: ha ennél a viszonlyag félreeső falunál verik meg az ellenséget, akkor az osztrák sereg szétszóródik. Hihetetlenül rossz időjárási viszonyok között, 1849.február 9-én, hajnali 6 óra előtt kezdődött az ütközet, melynek során a honvédek gyakorlatilag leszorították a császáriakat a Sztrigy folyó hídjáról. Azok visszavonultak a falu mögötti dombokra. Csakhogy közbeszólt a szabadságharc állandó problémája: az anyaghiány. Az üldöző magyaroknak nem volt elég lőszerük. Ezt látva, osztrák ellentámadás kezdődött. Ám a tartalék seregtest ezt vsszaverte, s Puchner hadai menekülésre kényszerültek.
A magyar győzelemmel végződő piski csata legfőbb stratégiai nyeresége az volt, hogy megakadályozta a császáriakat abban, hogy a Királyhágón inneni seregrészeket egyesítsék a Királyhágón túli hadakkal.
